
A szójabab egy hüvelyes növény, ami rengeteg vitamint és mikro-tápanyagot tartalmaz. Ilyen például a B-vitamin, a Kalcium, a folsav és a szelén. Ásványi anyag tartalma sem felejtendő el. Jelentős mennyiségű magnéziumot, cinket, vasat tartalmaz, illetve telítetlen zsírsavat. Aki szóját eszik, a magas koleszterin szinttől nem kell tartania.
A szója a vegetáriánusok fő fehérje forrása. Egészségesnek mondható napi 25 gramm-nyi szójafehérje, ami kb. 300 gramm tofuban, vagy 8 deci szójatejben található meg.
A szója hátulütője, hogy bár a magas fitoösztrogén tartalom egészséges részben, túlzott mennyiségben történő bevitele hormonproblémákat okozhat. Ezért fontos a mértékletesség. A szója lehet az egészségünk őre, de lehet a baj okozója is. Kisgyermekeknek egyáltalán nem ajánlott a fogyasztása, hiszen a hormonháztartásuk még alakulóban van.
A fitoösztrogén, ha megfelelő mennyiségben kerül a szervezetbe nagyon áldásos hatással bír, hiszen segíti a szervezetet a daganatok elleni küzdelemben. Ezért van az, hogy ázsiai nők körében sokkal kisebb arányban fordulnak elő mellrákos, petefészek rákos betegek.
Ezen kívül a csontritkulás ellen is véd, és a menopauza idején a hőhullámok, a vérnyomás ingadozás, a hangulatváltozások ellen véd. A vérerek rugalmasságát növelve csökken az érelmeszesedés veszélye.
A szóját a szervezetbe juttathatjuk szójatej, tofu, szójaszósz, joghurt, olaj formájában. De számos élelmiszerben megtalálható, még ha nem is gondolunk rá, hiszen remek állomány javító így feldolgozott hústermékek (pl májkrémek) is gyakran tartalmazzák.